4 jele annak, hogy médium lehetsz
Talán volt már olyan erős megérzésed a múltban, hogy egy bizonyos időpontban be kell menned egy boltba… aztán elmentél, és pontosan azt a terméket találtad, amit korábban mindenhol kerestél, pontosan a te méretedben, raktáron és 50 százalékos kedvezménnyel. Vagy talán volt már olyan erős késztetésed vezetés közben, hogy elkerülj egy bizonyos utat hazafelé… csak hogy később megtudd, hogy szörnyű baleset történt azon az útvonalon, amelyen haladtál. Legtöbbünknek voltak már ilyen zsigeri megérzései — más néven intuitív húzásai. De a pszichés vonzás még egyértelműbb: szinte olyan érzés, mintha egy mágnes lenne a napfonatunk területén, amely valami felé vagy elfelé húzza az embert. Ez az érzés jellemzően a tudás világos érzésével párosul (ezt hívják tisztánlátásnak).
Egyszer az odafigyelés megmentette az életemet. Amikor elsőéves főiskolás voltam, a barátaimmal beültünk egy kisbuszba, és egyenesen New Yorkból Floridába utaztunk egy tavaszi szünidei kiruccanásra. Hajnali 4 körül megálltunk egy pihenőhelyen, hogy használjuk a mosdót. Sötét volt, későre járt, és fáradtak voltunk. A barátaim mind kikászálódtak; én voltam az utolsó, lassan és álmosan. Amikor éppen ki akartam lépni a kisbusz hátsó utasoldaláról az utcára, hogy átmenjek a mosdóba, hirtelen egy hatalmas, zsigeri mágnest éreztem, amely azonnal körbe és hátrafelé húzott – visszahúzott a kocsiba. Olyan erőteljes volt, és olyan gyorsan történt: Sarkon fordultam és visszafordultam, épp mielőtt egy 18 kerekű traktorkocsi suhant volna el mellettem az úton – pont azon az úton, ahová vakon beléptem volna.
A pszichikai vonzásomra való odafigyelés aznap fizikailag is megvédett, de vannak finomabb módjai is, ahogyan ez működik. Egy évtizeddel ezelőtt nagyon erős zsigeri vonzást éreztem, hogy egy nap egy bizonyos étterembe menjek ebédelni. Olyan volt, mintha egy mágnes a szoláris plexusom területén húzott volna oda. Nem értettem, miért kell annyira oda mennem – aznap nem is volt kedvem mexikói kajához. De elmentem. Amint beléptem, összefutottam egy barátommal a múltamból, akit évek óta nem láttam és nem beszéltem vele. Kiderült, hogy épp most vált el a férjétől, hazaköltözött a szüleihez, és támogatásra volt szüksége. Újra összejöttünk, újraélesztettük a barátságunkat, és azóta sem vesztettük el a kapcsolatot. Ha nem tettem volna eleget ennek az intuitív vonzásnak, akkor lemaradtam volna arról, hogy újra kapcsolatba kerüljek egy csodálatos barátommal, és támogatni tudtam volna őt egy nehéz időszakban. Olyan volt, mintha hívott volna engem – és én képes voltam meghallani őt, annak ellenére, hogy hosszú időre elváltunk egymástól.