Cserebagoly
A jellegzetes és gyönyörű cserebagoly egyike azon ragadozó madaraknak, amelyek leginkább alkalmazkodtak az emberközeli élethez. Ellentétben sok sólyommal és más ragadozóval, a csűrbaglyokat gyakran ösztönzik arra, hogy farmokon és más beépített területek közelében fészkeljenek, mivel szinte kizárólag egerekkel és más kis rágcsálókkal táplálkoznak. Emiatt ezek az éjszakai madarak kiválóan alkalmasak a kártevők elleni védekezésre, anélkül, hogy drága vegyszerekre vagy más, kevésbé környezetbarát módszerekre lenne szükség. Tudjon meg többet a Tytonidae madárcsalád e tagjáról ebben a részletes adatlapban.
Gyors adatok
- Tudományos név: Tyto alba
- Köznapi neve: 45 hüvelyk
- Megőrzési státusz:
Pajti bagoly Azonosítás
A pajti baglyokat könnyű azonosítani lapos arcukról és széles, lekerekített szárnyaikról. A nemek hasonlóak, bár a nőstények jellemzően nagyobbak. Ezeknek a baglyoknak fehér, szív alakú arckorongjuk van, amelyet keskeny fehér vagy aranybarna perem vesz körül. A fej, a tarkó, a hát és a szárnyak aranybarnák, míg a mellkas és a has fehér vagy sápadt, halvány fekete vagy szürke foltokkal. A viszonylag hosszú lábakat finom fehér tollak borítják, a szárnyak és a farok sötét sávozásúak. A szemek sötétek. Repülés közben a szárnyak szokatlanul hosszúnak és szélesnek tűnnek, lekerekített végekkel, amelyek segítségével ezek a madarak hangtalanul repülnek.
A fiatal csűrbaglyok pufók, pehellyel borított, fehéres vagy szürkés színű pehelygombolyagok. Hamar kialakul azonban náluk a jellegzetes arckorong, bár az arcuk csupaszabbnak tűnik, mint a kifejlett egyedeké. A fiatalkorúak szárnytollai mutatják először az érett színeket és jegyeket.
Meg kell jegyezni, hogy a pajtibaglyok között számos színváltozat létezik, és egyes regionális alfajok a jellemzőnél sokkal világosabbnak vagy sötétebbnek tűnhetnek. A méretek is nagymértékben változnak, bár az észak-amerikai csűrbaglyok a legnagyobbak közé tartoznak.
A csűrbaglyok hangos madarak lehetnek, különösen fészekaljanként. A gyakori hangok közé tartozik egy reszelős, elnyújtott sziszegés, amikor fenyegetőznek vagy dühösek, és egy magas rikoltás, amely a végén hirtelen abbamarad. Egyéb hangok közé tartozik a csőrcsattogás és a nyelvkattogás. Mint minden bagoly, a pajzstetvek repülése is nagyrészt néma, és a bagoly nagyméretű szárnyai ellenére nem hallatszik különálló szárnycsapás.
A pajzstetvek élőhelye és elterjedése
A pajzstetvek a világ leggyakoribb bagolyfajtái, az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatóak, bár sok területen ritkán fordulnak elő. Észak-Amerikában a pajzstetvek a nyílt füves és réti élőhelyeket vagy a ritkán erdősült területeket kedvelik, beleértve a mocsarakat és a mezőgazdasági területeket, valamint a városi és külvárosi területeket. A Középnyugaton több államban is veszélyeztetettnek számítanak.
Vonulási mintázat
Míg a legtöbb pajtabagoly egész évben ugyanazon a területen tartózkodik, néhány madár, például az északi síksági régióban élő populációk szezonálisan vonulhatnak. Ez különösen igaz a zordabb teleken, amikor nehezebb lehet zsákmányt találni.
Viselkedés
A fészkelő baglyok elsősorban éjszakai vadászok, nappal ritkán látni őket, bár kora reggel és késő este megfigyelhetők. A fészkelési időszakban a nagy, éhes fészekaljakról gondoskodó ivarérett cserebaglyok akár a nap közepén is vadászhatnak.
Ezek a tapintatos madarak a fészekben összebújnak a fészekaljukkal, és érzelmileg nagyon kötődhetnek a párjukhoz vagy a vadászokhoz. Mint minden bagoly, a csűrbagoly is kiváló hallással rendelkezik, és az összes ragadozó madár közül ők képesek a legjobban vadászni pusztán hang alapján.
A csűrbagoly repülése csendes és nagyon felhajtóerejű, és a madár hosszú, széles szárnyai könnyen viszik. Ezek a madarak többször is felszállhatnak a nyílt mezők fölé, miközben zsákmányt keresnek, és a zsákmányt egy kényelmes ülőhelyre viszik vissza etetésre.
Táplálkozás és táplálkozás
Mint minden bagoly, a pajtabagoly is szigorúan ragadozó. Zsákmányuk nagy részét kisemlősök és rágcsálók teszik ki, beleértve az egereket és a verebeket, bár alkalmanként kis madarakat is elkapnak. Miután megemésztette a táplálékát, a gyertyabaglyok felöklendezik az emésztetlen anyagot, beleértve a szőrzetet és a csontokat is.
Fészekrakás
A gyertyabaglyok monogám madarak, amelyekről úgy tartják, hogy egy életen át párzanak. A baglyok üregekben fészkelő madarak, és szívesen használják a megfelelő méretű fülkéket vagy hasonló búvóhelyeket. Egy bagolypár egy fészkelési szezonban 2-3 fészekaljat is felnevelhet, különösen enyhe éghajlaton, vagy ha a zsákmány különösen bőséges. Az éghajlattól függően a pajzstetvek az év bármely szakában fészkelhetnek.
Tojások és fiókák
Egy pajzstetűfészek 2-18 egyszínű, fehér, jelöletlen tojást tartalmaz. A tojásokat a nőstény szülő 30-33 napig kelteti, és a fiatal baglyok 55-65 napig maradnak a fészekben, ahol mindkét szülő táplálja őket.
A pajzstetvek védelme
A pajzstetvek globális szinten nem számítanak veszélyeztetettnek, de számos helyi vagy regionális populációjuk veszélyeztetettnek vagy veszélyeztetettnek tekinthető. A káros rágcsálómérgek túlzott használata, a járművek ütközése, a veszélyes kerítések és a megfelelő fészkelőhely elvesztése csak néhány a baglyokat fenyegető veszélyek közül, amelyek nagy aggodalomra adnak okot a csűrbaglyok számára.
Tippek háztáji madarászoknak
A csűrbaglyok szívesen fészkelnek nyitott silókban, pajtákban és más épületekben vidéki területeken. Ha nincs megfelelő épület, akkor üreges fákat vizsgálnak meg, és nagyméretű fészkelődobozokat használnak. Azoknak a madarászoknak, akik azt remélik, hogy vonzónak találják a baglyokat, kerülniük kell a rágcsálómérgek vagy más kártevőirtó módszerek alkalmazását, amelyek korlátoznák a baglyok táplálékellátását. A fények és az éjszakai zavaró tényezők minimalizálása szintén segíthet ezeknek a madaraknak, hogy jól érezzék magukat, és arra ösztönözheti őket, hogy a közelben maradjanak.
Hogyan találjuk meg ezt a madarat
Minden bagolyleső kirándulás kihívást jelenthet, mivel a baglyok, beleértve a pajtabaglyokat is, viszonylag magányosak és általában éjszaka a legaktívabbak. A megfelelő fészkelőépítmények, például régebbi pajták vagy gabonasilók közelében lévő mezőszélek felkeresése a legjobb lehetőség a pajtabagoly észlelésére, különösen akkor, ha a madarakról ismert, hogy fészkelnek a területen. Figyeljük a szántóföldek felett alacsonyan repülő csűrbaglyokat, és ismerjük fel őket golyószerű alakjukról, lapos arcukról és arányosan nagy szárnyaikról.
Fedezzünk fel több fajt ebben a családban
A Tytonidae madárcsaládban sok hasonló bagoly van, amelyek mind hasonlítanak a csűrbaglyokhoz, de színükben és elterjedésükben eltérnek. A madarászok azonban nem fogják kihagyni a Strigidae baglyokat sem, mint például:
- A csíkos bagoly
- A nagy fülesbagoly
Még több nagyszerű bagoly tényt fedezhet fel, vagy nézze meg összes vadmadár profilunkat, hogy többet tudjon meg kedvenc madárfajairól.