Primary vaginal cancer after hysterectomy
Célok: Célunk volt megvizsgálni azokat a betegeket, akiknél korábbi méheltávolítás után hüvelyrák alakult ki, és meghatározni, hogy ezek közül a rákok közül bármelyik megelőzhető lett volna.
Módszerek: A Mercy Női Kórház Nőgyógyászati Onkológiai Osztályán 15 év alatt hüvelyrákkal kezelt betegek adatait tekintettük át. Azonosították azokat a betegeket, akiknél 1980 és 1994 között méheltávolítás után hüvelyrák alakult ki.
Eredmények: Összesen 1511 primer nőgyógyászati rákot kezeltek 1980 és 1994 között, és 23 (1,5%) volt primer hüvelyrák. Ebből a 23 betegből 13 betegnek volt korábbi méheltávolítása (57%). A 13 beteg közül négy (31%) tünetmentes volt, és rutinszerű boltozatos kenetvételt követően jelentkezett, 9 pedig tünetmentes volt, és további vizsgálatokat követően diagnosztizálták. Mind a 13 betegnél laphámrák volt. Két betegnél a méhnyak kenetben jelentett méhnyak intraepithelialis neoplázia (CIN) 3-as fokozatú volt, de nem számoltak el vele, mindkettőnél a kúpbiopszia és a méheltávolítás nem talált szövettani eltérést.
Következtetések: A primer hüvelyrák ritkán fordul elő. A méheltávolítás után továbbra is el kell végezni a hüvelyboltozatos citológiát, ha magas kockázati tényezők, például az alsó nemi szervek daganatos megbetegedése a kórtörténetben fennáll. A két betegnél, akiknél a Papanicolaou-kenetben kimutatott CIN3 nem volt kimutatható, előfordulhat, hogy nem diagnosztizált hüvelyi intraepiteliális neoplázia 3-as fokozatú (nem CIN3) volt, ami 10 és 15 évvel később hüvelyi rákot eredményezett. Ezért amikor kolposzkópiát végeznek egy kóros PAP-kenet kivizsgálására, mindig a teljes alsó nemi szervi traktust meg kell vizsgálni.