Hogyan győzzük le a matematikától való félelmet

Mondhatjuk, hogy a matematika nem mindenkinek a kedvenc tantárgya. Valójában sok ember számára a feszültség és a szorongás érzése, amely egy matematikai feladat megoldása során keletkezik, mindent felemésztő lehet. Ezt nevezzük matematikai szorongásnak – és ez az érzés, hogy kudarcot vallanak a matematikában, még évekig befolyásolhatja az emberek önértékelését.

A matematikai szorongásban szenvedők számára nehéz lehet a számokkal való foglalkozás során a kudarccal kapcsolatos gondolkodásmódról pozitívabb szemléletre váltani. Ezért van az, hogy sokak számára a matematikai szorongás egy életre szóló problémává válhat.

A kutatások azonban azt mutatják, hogy ha a tanárok az osztályteremben kezelik a matematikai szorongást, és arra ösztönzik a gyerekeket, hogy megpróbáljanak másképp megközelíteni egy problémát – a gondolkodásmódjuk megváltoztatásával -, az erőt adó tapasztalat lehet. Különösen igaz ez a hátrányos helyzetű tanulók esetében.

Mindset theory

Az amerikai pszichológiaprofesszor, Carol Dweck találta ki a “gondolkodásmód-elmélet” ötletét. Dweck felismerte, hogy az emberek gyakran két csoportba sorolhatók: azokba, akik úgy gondolják, hogy valamiben rosszak és nem tudnak változtatni, és azokba, akik hisznek abban, hogy képességeik fejlődhetnek és javulhatnak.

Ez képezte a gondolkodásmód-elméletének alapját, amely szerint egyes emberek “fixált gondolkodásmóddal” rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy úgy gondolják, hogy a képességeik kőbe vannak vésve, és nem tudnak fejlődni. Más emberek “növekedési gondolkodásmóddal” rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy hisznek abban, hogy képességeik erőfeszítéssel és gyakorlással idővel változhatnak és javulhatnak.

A matematika szórakoztató lehet – ha csak megfelelően tanítják.

Jo Boaler brit oktatási szerző és matematikaoktatási professzor a gondolkodásmód-elméletet a matematikára alkalmazta, és ajánlásait később “matematikai gondolkodásmódnak” nevezte el.

Ezt az elméletet arra használta, hogy a tanulókat a matematikával összefüggésben a növekedési gondolkodásmód kialakítására ösztönözze. Az elképzelés lényege, hogy maguk a problémák segíthetnek előmozdítani a tanulókban a növekedési gondolkodásmódot – anélkül, hogy szándékosan gondolkodniuk kellene a gondolkodásmódjukról.

Új gondolkodásmód

De bár mindez szépen és jól hangzik, a gondolkodásmód-elmélettel kapcsolatos egyik probléma az, hogy gyakran az agy plaszticitása vagy az agy növekedési képessége szempontjából mutatják be. Ez a gondolkodásmód-elméletet alátámasztó neurológiai bizonyítékok hiányára vonatkozó panaszokhoz vezetett. Legújabb kutatásunk célja a neurológiai kutatások hiányának kezelése volt.

Általánosságban elmondható, hogy a matematikában minden problémára többféleképpen is meg lehet oldani. Ha valaki megkérdezi, hogy mi a három szorozva néggyel, akkor a választ kiszámolhatod 4+4+4 vagy 3+3+3+3+3 formában, attól függően, hogy mit szeretnél. Ha azonban nem alakult ki benned kellő matematikai érettség, vagy matematikai szorongásod van, az megakadályozhat abban, hogy a problémák megoldásának többféle módját meglásd. Új tanulmányunk azonban azt mutatja, hogy a “növekedési gondolkodásmód” segítségével a matematikai szorongás a múlté lehet.

Mértük a résztvevők matematikai problémák megoldására irányuló motivációját úgy, hogy az egyes problémák bemutatása előtt és után is rákérdeztünk a motivációra. Megmértük a résztvevők agyi aktivitását is, kifejezetten a motivációval összefüggő területeket vizsgálva, miközben megoldották az egyes feladatokat. Ezt elektroenkefalogram (EEG) segítségével végeztük, amely az agyi aktivációs mintázatokat rögzíti.

Kutatásunkban a kérdéseket különböző módon fogalmaztuk meg, hogy felmérjük, hogyan befolyásolhatja a kérdések szerkezete mind a résztvevők válaszadási képességét, mind a motivációjukat a matematikai problémák megoldása közben.

Minden kérdés kétféle formában jelent meg: az egyik a tipikus matematikatanítás, a másik pedig a matematikai gondolkodásmód-elmélet ajánlásaihoz igazodva. Mindkét kérdés lényegében ugyanazt a kérdést tette fel és ugyanazt a választ adta, mint a következő egyszerűsített példában:

“Keresse meg azt a számot, amely a 20 000 és a 30 000 összegének kettővel való osztása” (tipikus matematikai feladat) és “Keresse meg a 20 000 és a 30 000 közötti középső számot” (a matematikai gondolkodásmódra vonatkozó feladat példája).

Növekvő gondolkodásmód

Vizsgálatunk két fontos megállapítással szolgál.

Az első az, hogy a résztvevők motivációja nagyobb volt a matematikai gondolkodásmóddal megoldott feladatváltozatok megoldása során, mint a standard változatoké – amit a feladatok megoldása közbeni agyi reakcióik alapján mértünk. Feltételezhetően ez azért van így, mert a matematikai gondolkodásmód megfogalmazása arra ösztönzi a tanulókat, hogy a számokat pontokként kezeljék a térben és manipulálják a térbeli konstrukciókat.

A második, hogy a résztvevők szubjektív beszámolói a motivációról jelentősen csökkentek a standardabb matematikai kérdések kipróbálása után.

Kutatásunk azonnal megvalósítható, mivel megmutatja, hogy a problémák megnyitása úgy, hogy többféle megoldási módszer álljon rendelkezésre, vagy vizuális komponens hozzáadása lehetővé teszi, hogy a tanulás minden diák számára megerősítő élménnyé váljon.

A matematikától szorongó emberek számára tehát megkönnyebbülést jelent, ha tudják, hogy nem veleszületetten “rosszak” matematikából, és a képességük nem fix. Ez valójában csak egy rossz szokás, amit a rossz tanítás miatt alakítottál ki. És a jó hír az, hogy ez visszafordítható.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.